Neuroblastoma |  |
A szimpatikus idegrendszert alkotó idegszövet primitív, éretlen embrionális sejtjeiből kiinduló, jellegzetesen csecsemő- és gyermekkorban jelentkező daganat. A második leggyakoribb gyermekkori, változatos elhelyezkedésű, magányos tumorféleség. A gyermekkori daganatok 8%-át képezi.
A neuroblastomás gyermekek mintegy 75%-a 5 évnél fiatalabb. A betegek egy részénél családi praedispositio figyelhető meg. A neuroblastomák 65%-a a hasüregben alakul ki, 15-20%-uk a mellkasban, a fennmaradó 15% pedig egyéb testtájakon, például a nyakon, a medencetájon. A neuroblastoma nagyon ritkán primaer központi idegrendszeri daganatként is jelentkezhet. A neuroblastomák többsége catecholaminokat termelő daganat, melyek lebomlási termékei a vizeletből jól kimutathatók. A többnyire felnőttekben jelentkező ganglioneuroma a neuroblastoma jóindulatú válfaja, mely szövettanilag teljesen differenciált.
A kezdeti panaszok és tünetek a tumor elhelyezkedésétől és kiterjedtségétől függnek, például hasi daganat tapintható vagy mellkasi térfoglaló folyamat esetén nehézlégzés alakul ki. Vannak olyan esetek, amikor már a kezdeti panaszokat is a daganat áttétei okozzák: májmegnagyobbodás észlelhető májáttétek esetén, csontmetastasisok csontfájdalmakat okoznak, a csontvelőáttétek sápadtságot (anaemia), petechiákat (thrombocytopenia) és leukopeniát hozhatnak létre. Ritkán a metastasisok a bőrfelszínen és az agyban jelentkeznek. A tumor bevérzése és necrosisa is előfordulhat, a hasűri daganat pedig átterjedhet a test középvonalán. Gyermekeknél kezdeti panasz lehet paraneoplasticus tünet is: opsoclonus-myoclonus, vizes hasmenés és magas vérnyomás. Focalis neurológiai kiesési tünet megjelenése a daganat közvetlen beterjedését jelenti a gerinccsatornába.
