HERMES csökkentett deutérium tartalmú, oxigén gázt és stabilizált oxigént is tartalmazó, mágnesesen strukturált, lúgos hatású víz.

Minden élet alapja a víz. Az emberi szervezet tömegének kb. 70%-át is víz alkotja. Sejtjeink belsejében vizes közegben zajlanak a biokémiai folyamatok és maguk a sejtek is vizes oldatban, a sejtek közötti folyadékban "fürdenek".

Nem igényel különösebb magyarázatot az a tény, hogy a szervezetünkben keringő és sejtjeinket kitöltő víz tulajdonságai alapvetően meghatározzák a bennünk zajló sejtszintű és biokémiai folyamatokat.

Nobel-Díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert, miután megkapta a legnagyobb tudományos elismerést, életének későbbi szakaszában intenzíven tanulmányozta a víz tulajdonságait és viselkedését az élő szervezetben. Megállapította, hogy az élő sejtekben a víz nem úgy viselkedik, mint az élettelen természetben, folyadékokra jellemző tulajdonságok helyett sokkal inkább úgy viselkedik, mintha kristályok alkotnák. Megváltozik a vezetőképessége és más fiziko-kémiai tulajdonságai is. Az élő sejtekben ezt a megváltozott tulajdonságú, kristályszerkezetbe rendeződő vizet "strukturált víznek" nevezte el.

A Hermes víz kifejlesztésénél az inspirációt Szent-Györgyi Albert munkásságának késői kutatási eredményei adták, de figyelembe vettük azokat a tudományos eredményeket és publikációkat is, melyek a víz egyéb fizikai, kémiai és biokémiai tulajdonságaival kapcsolatban azóta váltak ismertté. A szervezetbe bejutó víz kémhatása, savas vagy lúgos volta, a vízben tárolt gáz halmazállapotú vagy stabilizált oxigén, valamint a vízmolekulában kötött hidrogén atom deutérium izotópjának jelenléte és mennyisége szintén alapvetően meghatározza azt, hogy a víz mely élettani folyamatokat támogat és melyeket nem, miután bekerül az élő szervezetbe.